Header image header image 2  
S- krea studio
  || Kezdõlap || Katalógus || Szakkifejezések ||
   
 
A i.e IV.sz.-ban

Etruszk művészet: i.e. VII.-IV.század

Római művészet. i.e. VI.század-i.sz.IV.század

 

A római jellem, gondolkodásmód és világnézet erősen eltér a görögtől. Jellemzői a gyakorlatiasság, a katonás egyszerűség és szigor, a durvább ízlés, a takarékosság, a fényűzés és pompa kerülése. Ezeket az alapvető jellemvonásokat, amelyek a római történelem folyamán végig fellelhetők, a görög kultúra behatolása, majd a leigázott, főként keleti népek pompaszeretete és a császárkor mérhetetlen fényűzése erősen megváltoztatta. A római kultúra legjellemzőbb önálló vívmányai az államszervezés, a közigazgatás, a jog és a hadiszervezet területére esnek. Ezek tették Rómát alkalmassá az addig legnagyobb, földrészeket átfogó birodalom megszervezésére és fenntartására.


Római építészet:

Jellemzői : Az ókor legjelentősebb állama, az Európa nagy részét egyesítő Római Birodalom a művészetben is "nagyhatalom" volt. Egyrészt a görögökhöz képest sok új formát alakított ki, másrészt a művészeti tanulságok, eredmények nagyarányú terjesztője is voltA római építészetet nagyfokú tervszerűség és egységes, az egész birodalom területén azonos formák jellemezték. Az új város mindig szabályos alaprajzú volt. Az alapításkor kijelölték a két, egymásra merőleges főutat, a többi utca ezekkel párhuzamosan haladt. Ezen az úthálózaton négyszögekben épültek a háztömbök szabályos rendben. A kövezett út alatt csatorna vezetett. A járókelőknek kétoldalt járdát építettek, és oszlopokon nyugvó tetőzet védte őket az időjárás viszontagságaitól.A városi élet központja a fórum, a reprezentatív főtér volt, melyet templomok és középületek vettek körül. A templomépület görög mintára alakult ki; a különbség csak annyi, hogy a római magas talapzaton áll. Már nem minden irány felé tárulkozik ki, csak a bejárat, a főhomlokzat felé. Lépcső csak a főbejárathoz vezet, míg a görög templomhoz mind a négy oldalról lépcsőn lehetett feljutni. Az oszloprendek fő vonásaikban megegyeznek a görög oszloprenddel. Az oszlopokat ugyanúgy egyenes gerendázattal hidalják át, és az oromzat az ismert háromszögű timpanon formában végződik. Értettek már a boltozat építéséhez is. A császárok győztes hadjárataikról hazatérve diadalívet vagy diadaloszlopot állíttattak a fórumon, emlékeztetőként dicsőségükre. A birodalomban szinte nem volt olyan város, amelyben amphiteatrum ne lett volna. Itt a közönséget a gladiátorok küzdelmei s az állatviadalok szórakoztatták.A római építészetben előkelő helyet foglalt el a lakóház- és villaépítészet . E téren felülmúlta a görögöt mind a változatos alaprajzi formák, mind pedig a kényelem, lakályosság szempontjából.


Római szobrászat

A i.e IV.sz.-ban portrészobrokat állítottak államférfiaknak, a győzelmes hadjáratokból hazatért vezéreknek a rómaiak. Ezek a portrék nagyban hsonlìtanak a görög szobrokhoz, de lényeges különbséget is mutatnak. Az arc érzelmeket nem tükröz, a haj, a koponya tipizált. A II. századtól kezdve új technika a viaszveszejtéses bronzöntés elterjedésével pontosabb, finomabb, dekoratívabb alkotások készültek. (Brutus szobra) A dicsőséges történelmi események ábrázolása új műfajt eredményezett. Ezek a történelmi domborművek, melyek elbeszélő jelleggel, plasztikusan mutatják be a történelmi eseményeket. Az első ilyen nagyszabású történelmi dombormű az Ara Pacis Augustae .


Római festészet

  A római festészet fejlődése a falfestményeken mutat látható eredményeket. Fabius Pictor i e III.sz.-ban festi meg a rómaiak győzelmét Salus-templomában. A politikai témájú festmények később dekorációvá alakultak, több mezőre osztották a felületet, és csendéleteket, tájképeket, vagy figurális ábrázolást alkalmaztak. Az üres falfelületekre ornamentális díszítményeket festettek. A római festészet legszebb darabjait Pompei, és Herculaneum falain láthatjuk. Ezeken a falfestményeken már festett építészeti elemeket is alkalmaztak.


Felhasznált irodalom

 

Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban AKG Kiadó, Budapest 2000

Beke László: Műalkotások elemzése Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000

Horváth Margit, Imrehné Sebestyén Margit :A képzelet világa Apáczai Kiadó, Celldömölk 2006

Anna Maria Liberati, Fabio Bourbon: Birodalom, mely egykor a világ ura volt, Officina 1996