S-krea studio
  || Kezdőlap || Katalógus || Szakkifejezések ||
   
 

Kréta-Mükéné művészete: i.e. III-II. évezredig

Görög művészet: i.e. VIII-i.e.I.sz.

Az ókori görögség történelmét művészeti szempontból négy szakszra oszthatjuk.A homéroszi, az archaikus, a klasszikus, és a hellenisztikus korra. A homéroszi kor az i.e. II. évezred végétől az I.e. VIII. sz. végéig tartott. A krétai és mükénéi őslakosságot kiszorították az achájok, a iónok és a dórok. A homéroszi korban alakultak ki a görög kultúra alapjai, az istenekről szoló mondák rendszere, és főniciai hatás alapján a görög írás, a pénz és mértékrendszere is.Az archaikus kornak nevezzük az i.e. 700-480-ig terjedő időszakot.Megerősödött a rabszolgatartó rendszer. Városállamok erősödtek meg,amelyekben a hatalmat zsarnokok ragadták meg.Fából épített peripterosz templomokat, kerek templomokat készítettek, melyeket dór oszlopokkal láttak el. A klasszikus kor i.e. V.-IV. virágzott , miután a perzsa háborúk elleni déloszi szövetség egyesíteni kívánta a görög városállamokat. Központja Athén, ahol az építészet, szobrászat nagyszabású alkotásai készültek el. A hellenisztikus kor Nagy Sándor hódításaihoz kötött.Halála után az általa meghódított területeken hellenisztikus királyságok alkulnak ki. (i.e. 323-146)


Görög építészet

Jellemzői: A görögök társadalmában nagyfokú munkamegosztás volt, a művészet, az építészet önálló hivatás lett. Az építészeket jól képzett mesterembergárda, kőfaragók, szobrászok együttes munkája segítette. A kőfaragó mesterek technikai tudása bámulatosan magas színvonalat ért el : kezdetleges szerszámaikkal a hatalmas kőtömböket olyan pontosan faragták ki, hogy az összeillesztéskor centiméternyi eltérés sem mutatkozott. A görög építészetet a tervszerűség, a szabályok tisztelete is jellemzi. Keresték a legkedvezőbb arányokat, kutatták a részletek megformálásának és egybefűzésének törvényszerűségeit. Ezért az egyes oszlopok formájában, valamint az oszlopokat lefedő és az épület egész terét áthidaló gerendázat összeállításában, a részletek kiformálásában állandóan ismétlődő szabályokat figyelhetünk meg.

Arcahaikus kor: Művészeti központok alakulnak ki Phaestumban, Korfun, ahol a jellegzetes támaszgerendás szerkezetű, perpiterosz templomokat emelnek.

Klaszikus kor: Kialakul a görög templomépítészet klasszikus típusa, az oszlopfolyosóval körbevett hosszanti tér, pillérgerendás szerkezet, nyeregtetős lefedés, lépcsős alépítmény, dór, ión, kotinthoszi oszloprend.Művészeti központ Athén.

Hellenisztikus kor: Nagyméretű épületeket emelnek,új épülettípusok jelennek meg, mint a könyvtár, múzeum, nagy oltár.


Görög szobrászat

Jelemzői: A szobrászati ábrázolásban a görögök a testi tökéletesség az erkölcsi jót is jelenti (kalokagathia).Mivel isteneiket saját emberi képükre formázták (antropomorfizmus) , szobraikkal a tökéletes emberi ábrázolra törekedtek.Agyagból , kőből, és viaszvesztéses szoboröntési technikával bronzból készítik szobraikat.

Archaikus kor: A szobrászat fő témája a ruhátlan és ruhában ábrázolt ember. Az ábrázolás sematikus,frontális beállítás jellemző,az arcon jellegzetes merev archaikos mosoly látható.Kórékat készítenek, melyek ruhában ábrázolt női figurák, és kóré szobrokat, melyek ruhátlan férfi alakokat mintáznak meg.

Klasszikus kor: Ebben a korban az emberi test harmonikus arányait keresték, és ezek a tökéletes szobrok a templomok fontos szereplői is egyben. A derű, a mérséklet, az arány, az egyensúly jellemzi ezeket a szobrokat.A kialakított kánon (arányszabályok) segítségével alkottak. Az álló szobrok konraposztban állnak, mely sokkal lendületesebb, természetesebb látványt nyújtanak az addig készült szobroknál. Mintául rendszerint az olimpiai játékok nyertes atlétái szolgáltak.

Hellenisztikus kor: A klasszikus kor mértékletes, harmonikus ábrázolását a szenvedélyes, mozgalmas, az érzelmek ábrázolását előtérbe helyező ábrázolás váltja fel. A frízeken, domborműveken megjelenő alkotások dinamikusak és a személyes érzelmek fokozott ábrázolását figyelhetjük meg rajtuk.

Festészet

Vázafestészet: A megmaradt emlélkek közül a legjelentősebb alkotások a fstett vázák.A vázaképek a görög élet és mitológia érdekes jeleneteit mutatják be.A díszítésük alapján sorolhatjuk be őket.A legkorábbiak lehetnek geometrikus stílusúak, amelyeket az i.e.VIII. században készítettek. A fekete alakos vázákat i.e. VII. században ,a vörös alakos vázák pedig i.e. VI--V. században készültek.

Felhasznált irodalom

Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban AKG Kiadó, Budapest 2000

Beke László: Műalkotások elemzése Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000

Horváth Margit, Imrehné Sebestyén Margit :A képzelet világa Apáczai Kiadó, Celldömölk 2006

Furio Durando: Hellasz, a nyugati kultúra bölcsője, Officina Kiadó 1996