S-krea studio
  || Kezdőlap || Katalógus || Szakkifejezések ||
   
 

Egyiptom művészete

i.e. III. évezredtől az

i.e. XI. századig

 

Az egyiptomi művészetet átitatja uralkodójuk a fáraó iránti tiszteletük.Hatalmas építkezésekbe fogtak, hogy az isten fia megfelelő helyen találkozhasson Ozirisszel, a halottak királyával.A sírkamrákat színes kőbe vésett rajzokkal díszítették,felsorakoztatva legfontosabb isteneiket, és a gondosan lezárt szarkofág mellé rakták a fáraó földi életében megszokott udvari gazdagságát.

 


Építészet

Az Óbirodalom építészete

A több mint 3000 éves kultúra Egyiptom földjén a Nílus partján virágzik, melynek kiszámítható, rendszreres áradása látja el termőfölddel az ott élőket.Történelmük az Óbirodalom korával kezdődik, mely i.e.2635-2155-ig tart.Ez a nagy piramisok építésének kora. Az Óbirodalomban a fáraók korlátlan hatalommal rendelkeznek, méltó sírhelyeik elkészítése nagyszabású feladat. Dzsószer fáraó Szakkarában épített lépcsős piramisa Imhotep tervei alapján épül meg, mely több fáraót sarkall az épület túlszárnyalására. Snofru épített több piramist, mire a véglegesnek mondható, működő gúla alakú piramis forma kialakul. Fia, Kheopsz viszont apját akarja legyőzni nagy piramisával. Kheopsz piramisa köré egy egész nekropolisz szerveződik, és a fallal körbevett halottak városát a Kefhrén idejében épített Szfinx védelmezni.

A Középbirodalom építészete

Az i.e. 2000-ben kezdődő Középbirodalomban Felső-Egyiptomból származó hercegek követik egymást a trónon. Ekkor építik az első obeliszket. Az újraegyesítéssel kezdődik, s az i. e. 2. évezred első negyedét átkarolva a XI. dinasztia trónra lépésétől a XII. dinasztia bukásáig tartott. Ekkor az ország déli részén Théba a Főváros. A középbirodalmat egy Kisázsia felől lehúzódó lovas nomád nép, a hikszoszok döntik meg, akik több, mint két évszázadon át az uralmuk alatt tartják Egyiptomot. Fontosabb építészeti emlékek: a beni-hasszáni sziklasírok s Kahun városának maradványai.

Az Újbirodalom építészete

Az Újbirodalom kora i.e.1070-552 -ig tartott. Az idegen hódítók kiűzése után az i. e. 2. évezred második felében, a XVIII-XX. dinasztia uralkodott. Egyiptom ekkor éri el legnagyobb területi kiterjedését, s a hatalma csúcsán álló birodalomban a művészet is újból felvirágzik. A XX. dinasztia utolsó fáraói azonban a társadalmi ellentétek kiéleződése, a felkelésekben kirobbanó feszültség azonban erősen gyengíti a birodalmat.Fontosabb építészeti emlékek: terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori és a karnaki Amon templom, a thébai Ramasszeum és Abu Szimbelben II. Ramszesz sziklatemploma. Jól megszervezett hadseregével Egyiptom ekkor éri el legnagyobb kiterjedését.Fáraók, uralkodók ebben a korszakban: Amenhotep i.e 1525,Hatsepszut i.e. 1498,Amenhotep, Nefertiti, i.e. 1379-1325,Tutanhamon, i.e. 1334-1325,II. Ramszesz, 1279-1212.


Szobrászat

Óbirodalom szobrászata

Az Óbirodalom korában a szobrokat architectonikus felépítés jellemzi. A szigorú geometriát tömbszerű anyagformálás teszi még merevebbé. A szobrok elölnézetre komponáltak, nem körbejárhatóak. A társadalom hierarchiáját követik a szobrok anyagai. A fáraószobrok kemény, nemes kőzetből, gránitból, márványból készülnek. Az alárendeltebbek színezett mészkövet, homokkövet, faanyagot kapnak. Ábrázolási szabályaikat hűen követték több évszázadon keresztül. A szobrászok először kőtömböt szögletesre faragtak.Majd négyzethálót rajzoltak a kőtömb oldalára,aztután a figura nézeteit,( elöl-,oldal-nézet,) a megfelelő oldalra másolták. A felesleges részeket ez után kezdték lefaragni, majd lecsiszolni. A munka közben a rajzokat rendszerint megnyújtották.

Az Óbirodalom korában készült szobrok:Ülő írnok szobra, Rahotep írnok és felesége, Falusi bíró, Mükerinosz-triász

Újbirodalom szobrászata

Az Újbirodalom egyik legnagyobb újító hatású uralkodója Echnaton, Tell el-Amarnában új fővárost építetett.Művészei a korábbi stilizált világától eltávolodva természetesebb szemléletet hírdettek.A megformált alakok sokkal jobban hasonlítottak az uralkodóra, aki ragaszkodott a személyes, felismerhető ábrázoláshoz.Az ekkor készült szobrok a realitásra törekedtek, és a külső vonások bemutatása mellett a belső jellemvonások érzékeltetésére is gondot fordítottak.

Az Újbirodalomban készült szobrok: Echnaton, Nofertiti


Festészet

Az egyiptomi festészere jellemző az általuk kidolgozott ábrázolási szabályok használata.A festmények alapját szalmával kevert iszapréteggel vonták be, erre négyzethálót rajzoltak, majd az ábrázolási szabályokat követve felrajzolták a figurák körvonalait.Tiszta, élénk színű festékeiket színesföldpát és tojásfehérje, gumiarábikum, víz keverékéből hozták létre.A festményeken, melyek rendszerint a sírkamrákat , tempolomokat díszítették, nincs színátmenet, árnyék és levegőperspektíva.

Óbirodalom festészete

Máig elég kevés a megfelelően konzervált falfestménymaradt fennt. A híres Médumi ludak falképét,emelhetjük ki, amely Sznofru, Kheopsz atyja, tehát a IV. dinasztia első királyának uralkodása alatt készült, i. e. 2550 körül. Tökéletes kidolgozását akár egy zoológiai kézikönyv illusztrátora is készíthette volna. Ugyanakkor, bár magas szintre jutott el az állatábrázolásban, az Óbirodalom egyiptomi festője kevésbé volt ügyes az emberi test megrajzolásában. Felnagyított írást alkalmazta, a hieroglifák viszonylag merev férfi- és nőalakjait, kifejezéstelen arccal és statikusabban, mint valaha.

Újbirodalom festészete

A thébai nyugati parton az előkelők temetőjének sírjai a festészet felvirágzását tanúsítják az Újbirodalom kezdetétől. Elsőként a mellékszereplőket - a mozgásban lévő szolgákat vagy kézműveseket és az állatokat - ábrázolták szabadabban. Ettől kezdve az emberi test - a szép hölgyek és az előkelő nagyurak - ábrázolása mind kecsesebbé és szebbé vál. A formák egyre törékenyebbek, a színek kevésbé nyersek, a sziluettek nem olyan súlyosak, és a kontúrok mind hajlékonyabbak. Az áttetszőséget a színek intenzitásának csökkentésével érték el. A testek körvonalai kevésbé szigorúak, a kontúr megtörik, felszabadítva a benne foglalt, most már mozgásba lendülő festett tömeget. A ruházat és a paróka eleganciája olyan hangsúlyozottá vált, hogy olykor elfedte azokat az elemeket, amelyeknek hajdan, a nem esztétikai eredetű szabályok értelmében igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. (Fáraó a vadászaton, A tó,Kis ökörhajcsár)