S-krea studio
  ||Kezdőlap || Katalógus || Szakkifejezések ||
   
 

A román kor művészete

XI. -XII. sz.

 

A kor a nevét a „ Rómait utánzó” lekicsinyítő értelmű elnevezésből kapta. A feudális rend és az egyház megszilárdult kapcsolatát hirdeti. Franciaországban, Itáliában, Németországban alakulnak ki a legkedvezőbb feltételek.


A román kor építészete

Jellemzői : Fő feladatának a keresztény templom építését tekintette, ami a legfontosabb művészi feladattá vált, a szobrászat, a festészet és a kézművesség minden erejét ezek díszítésére fordította. A kor művészetétől távol áll a naturalizmus. A 11–12. században fellendült az egyházi építkezés, püspöki székesegyházak, katedrálisok, dómok, plébániatemplomok, kolostorok, keresztelőkápolnák, temetőkápolnák és csontházak (karnerek) épültek. A román templom elrendezése hasonló a római bazilikáéhoz: a szentélyhez vezető főhajót és mellette jobbról-balról egy-egy, néha két-két mellékhajót építettek. Az egyszerű főépülethez néha egész sereg toldalék járul. Van, aki kereszt alakúra egészíti ki az épületet egy kereszthajóval a hosszhajó és a szentély között. A különbség belül még szembetűnőbb: az antik oszlopokat vaskos oszlopok és zömök pillérek váltották fel, a kazettás síkmennyezetet pedig félköríves boltozatok. A masszív falak és zömök tornyok a középkori várakra emlékeztetnek. Az ablakok keskenyek, lőrésszerűek, félköríves záródásúak, ikerablakok vagy rózsaablakok (sugárirányú kőküllőkkel osztott). A nehéz tetőszerkezetet erős dongaboltozat tartotta. A román kori templomok alaprajza kötött boltozási rendszerű. A normann építészek bordás keresztboltozattal könnyítettek a tetőzeten, a háromszögű boltozatrészeket könnyebb anyaggal töltötték ki. A városokat lőrésekkel ellátott várak, földsáncok védik. Az erődítményeken belül lakótornyok és paloták épülnek.


A román kor szobrászata

Jellemzői : A szobrászat a templomok, épületek díszítésére szolgált. Az oszlopfőkön , kapubélleteken , a kapunyílások feletti ívmezőben , a szószékeken és a szentélykorlátokon stilizált, elnagyolt indák között megbúvó emberi és állati alakok jelentek meg. Az ábrázolt test többnyire zömök, vagy ritmikus sorokban megnyújtott alak, a ruharedők nem követik a test vonalait. A Bibliából vett személyek szimbolikus értelműek, merev mozdulataik és arcvonásaik nem fejeznek ki érzelmeket. Nagyon népszerű volt a trónoló Krisztus ábrázolása. A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A román templomok szobordísze általában néhány, különösen fontosnak látszó helyre összpontosult: a bejáratra, az oszlopfőkre, az olvasópultra, a párkárnyokra, keretelésekre, ajtóbélletekre és a boltozatok homlokívére. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu, amely lehet egyetlen vagy több bejárat a templom hajóiba, vagy kereszthajójába. A kapunyílás általában négyszögű,felette félköríves mezővel, a timpanonnal (vagy orommezővel). Nagyobb ajtónyílást egy középső pillérrel (az osztósudárral) meg is oszthattak. Gyakran kap plasztikus díszt a szemöldökgerenda, az orommező pedig kifejezetten a figurális ábrázolások helye. További díszítendő felületek a kapuszárnyak. A kapu nyílása mellett jobbra és balra lévő lépcsőzetes falakat, a bélletet úgy alakították ki, hogy ott szobrokat lehessen elhelyezni. Döntő jelentőségű, hogy a román kori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet. Az épületek egyforma kőtömbjeit faragó mesterek ornamentális és figurális ábrázolásokat is tudtak készíteni.


A román kor festészete

Jellemzői : A festészet alkotásai is túlnyomórészt vallásos tárgyúak és szimbolikusak. A fal– és üvegfestményeken,kódexillusztrációkon , iniciálékon és miniatúrákon hiányzik a háttér, a perspektíva és a fény-árnyék ábrázolása. Az olvasni nem tudókat a szimbolikus és sajátos jelölési rendszert követő illusztrációk tájékoztatták az írás tartalmáról.


 


Irodalomjegyzék
 

Beke László: Műalkotások elemzése Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000

Imrehné Sebestyén Margit :A képzelet világa Apáczai Kiadó, Celldömölk 2006

Natale Spineto: Szimbólumok az emberiség történetében Officina Kiadó, 1996

Francesc Massip Bonet: A korai román és a román stílus Magyar Könyvklub Budapest, 2000

M. Dolores Serrano, M. Lluisa Borras : A korai középkor Corvina Kiadó 1988