S-krea studio
  || Vissza || Katalógus || Szakkifejezések ||
   
 

Bizánci művészet

V.-XVI.sz.

 

A Római Birodalom keleti részén virágzó művészet az V. században a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, Szíriában, Palesztinában, és Egyiptomban is tért hódított. Constantinus római császár új várost épít a régi görög Bizantion helyén, melyet Konstantinápolynak neveznek el. Ezzel a Bizánci Császárság alapkövét rakja le, mely a kora középkor legszervezettebb és leggazdagabb állama lett. Justinianus császár idejében éri el fénykorát (527-565). Justinianus nemcsak hatalmas építkezésekbe kezdett, hanem hódító hadjáratokat is indított, a régi Római Birodalom visszaállítására törekedett. Halála után a felépített hatalom omlani kezdett, majd fokozatosan kialakultak a bizánci hűbéri társadalom alapjai. A bizánci császárok egyben a keleti kereszténységnek,az ortodox egyháznak is a vezetői. Ez zsarnoki a hatalmi struktúra véres népi lázadásokhoz vezetett. A képrombolás korában (726-843), éles vita kerekedett III. León bizánci császár és II. Gergely római pápa között a képek tiszteletével kapcsolatban. A vallási-politika háborút császári hatalom anyagi feltételeinek apadása indította el az egyre vagyonosodó egyházzal szemben. Bizánc újabb virágzása a vallási háborút követő Macedón dinasztia alatt éri el. A művészet és kultúra eme fénykorát a sorozatban elveszetett háborúk, keresztes hadjáratok gyengítik majd meg. A törökök 1453-ban foglalták el Konstantinápolyt, és ezzel szűnt meg véglegesen a bizánci állam. Művészete azonban mély nyomokat hagyott, és hatása még sokáig tartott azokban az országokban, ahol a bizánci kereszténység fennmaradt.

 

Bizánci építészet

Fő jellemzői: A bizánci építészet fő feladata a templomok és kolostorok építése. Jellegzetes épületeik görögkereszt alaprajzú épületek , centrális elrendezéssel, hangsúlyos kupolatérrel. Kiemelkedő építészeti vívmány a csegelyes kupola. A csegelyes kupola által megnövelt templomterek főbb részeit a kosárfejezetes, vállköves árkádsorok választják el egymástól. A kupola lebegő szerkeze révén, a föld felett uralkodó mennyboltot szimbolizálta. A centrális alaprajz a caesaropapizmust (az egyházi és világi hatalom egy személyben történő egyesítése) szolgálja ki. A kupolát sokszor tambúrral magasítják meg. A bizánci építészet hatása leginkább a reneszánsz művészet kilencosztatú térszervezésű templomain láthatóak.


Bizánci festészet

Mozaikfestészet jellemző a bizánci művészetre. A kis kövekből kirakott csodálatos mozaikok a bizánci templomok egész falát beborítják. A VI. sz. -ban szír-palesztin hatásra aranymozaikok jelennek meg, melyek fokozták az ünnepélyességet. A figurális ábrázolások merevek, az izokefália (a fejek egy magasságban vannak) szabálya szerint készülnek. A kidolgozás aprólékos, és pompaszerető. Erős kontúrokat használnak, idealista megfogalmazást látunk. A képrombolás időszakának a kontstantinápolyi zsinat vetett véget, 843-ban. Ettől kezdve készülnek a temperával fatáblára festett, majd lakkozott ikonok. Az ikonfestészet során a szentek ábrázolása szigorú ikonográfiai szabályok szerint történt. Szabályok határozták meg a Mária ábrázolásokat, a Krisztus  ábrázolásokat is. A keleti, ortodox templomokban a szentképeket egy aranyozott falra, az ikonosztázra helyezték.


Bizánci iparművészet

Az aprólékos díszítésű keleti pompa a fennmaradt ötvösművészeti tárgyakon figyelhető meg, főleg az ereklyetartókon, koronákon, ékszereken, diptichonokon, kelyheken. Az elefántcsont faragás is gyakran előfordult trónszékeken, ládikákon, kürtökön. Közös vonásuk a horror vacui, (irtózás az üres felületektől), szellemében történő kidolgozás.


Felhasznált irodalom

Natale Spineto: Szimbólumok az emberiség történetében, Officina Kiadó, 1996

Beke László: Műalkotások elemzése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000

Imrehné Sebestyén Margit :A képzelet világa, Apáczai Kiadó, Celldömölk 2006

Szabó Attila: Művészettörténet képekben, Veritas Kiadó,

Dolores Serrano,Lluisa Borras: A korai középkor, Corvina kiadó,1970